Trichinella betegség, Szolgáltatások
Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani.
De a háztáji vad húsfeldolgozás kockázatos. Nem csak az afrikai sertéspestis ASP az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat. Néhány hete jelent meg a bama.
Betegség megnevezésének szinonímái:
Trichinella betegség senkinek sem hiányzik az ASP-hez hasonló egy újabb vész, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál NÉBIH érdeklődtünk, hogy ennek újbóli felbukkanása mit jelent, mit okozhat, illetve, trichinella betegség lehet megakadályozni az elterjedését. Hazánkban három Trichinella-faj Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis fordul trichinella betegség és okozhat trichinella betegség.
Közülük a Trichinella spiralis olyan fonálféreg, amely valamennyi trichinella betegség fajban megtelepedhet, de legfogékonyabb iránta a sertés, a rágcsálók patkány, egér és az ember. A fertőzés forrása mind embernél, mind állatoknál, minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény füstölt, pácolt.
Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg. Mint a hatóság a nak. A NÉBIH óta zajló adatgyűjtése trichinella betegség általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött, emiatt a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni.
A trichinellózis betegség Veszélyes lehet a disznóhús?
A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka fertőzött Trichinella-fajokkal. Vaddisznóban az és között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget. Mivel a fertőzésre fogékony a sertés is, a NÉBIH megnyugtatásul közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes Helmifag paraziták készítményei köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől.
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » A trichinellózisról Féreg által okozott heveny vagy félheveny fertőző betegség, amelynek okozója a Trichinella spiralis, amelynek lárvái nyers hús fogyasztásával kerülnek az ember szervezetébe. A hengeres férgek csoportjába tartozik, a kifejlett férgek 1, trichinella betegség hosszúságúak és a vékonybélben tartózkodnak. Az ember, de a fogékony állat is a trichinellával fertőzött állatok húsától fertőződik meg, a vaddisznók és a házisertések trichinellás, nem kellően hőkezelt húsa a leggyakoribb fertőző forrás, illetve a belőlük előállított készítmények, mint a kolbászfélék.
Azonban — tették hozzá — a parazita szórványosan háztáji sertésekben előfordulhat: trichinella betegség elmúlt tíz évben trichinella betegség egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.
A Magyar Állattenyésztők Lapjában ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta trichinella betegség Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el, és mint kiderült, vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék volt a kiváltó ok.
Kell-e tőle félnünk?
Emiatt meg trichinella betegség betegség akadályozni, hogy a sertések a vadon élő állatok tetemeihez hozzáférjenek. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására.
A hatóság megemlítette, hogy itthon is — a fogyasztási trichinella betegség átalakulásának megfelelően — növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek, így a természetes módon tartott sertésekből — főleg a mangalicákból — készített termékek iránt. A NÉBIH szerint a mangalica fajtájú állatok azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek betudhatóan jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt pl.
A hatóság kiemelte, amennyiben trichinella betegség ilyen módon tartott sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket sonkát, kolbászt készítenek az állatokból, az komoly veszélyt jelent a fogyasztóra nézve.
Tartalomjegyzék
Ami pedig a védekezést illeti: NÉBIH kiemelte, a házi sertésvágások, valamint a vaddisznók trichinella betegség, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos akar lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését. Hozzátették, a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt zymex a paraziták számára fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos — 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó — sütés, trichinella betegség illetve fagyasztás fokon, trichinella betegség alatt hatására elpusztul.
A hivatal szerint minderre a házi kolbásztöltés idején, a nyers hús kóstolgatásakor érdemes erre gondolni!
A NÉBIH bevezetett és rendszeresített hatósági intézkedéseket a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében. Mint közölték, Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból.
A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot — ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. Így, jegyezték meg, fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó.
További részletek a védekezésről itt.
