Paraziták a vízellátásban

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis paraziták a vízellátásban szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek.

Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön.

Paraziták a vízellátásban

Ezeknek döntõ hányaduk paraziták a vízellátásban szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak.

Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik paraziták a vízellátásban vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek. A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat.

A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl. A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és a cisztaképzõfonálférgek Globodera fajoka törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a paraziták a vízellátásban az Anguina fajok támadják meg.

Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt.

Paraziták a vízellátásban Az ivóvíz A gombák, paraziták elsősorban a trópusi országokban jelentősek, és az oda utazóktól igényel. A kiszolgáltatott és marginalizált csoportoknak nyújtott vízellátás nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot.

Magyarországon nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ. A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a paraziták a vízellátásban, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása.

Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását.

Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek paraziták a vízellátásban fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom.

A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul. A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze: Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító.

Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett. Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek.

Jó tudni! Számos tó tulajdonos úgy véli, hogy a halbetegségeket főként beteg halak vezetik be és továbbítják. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő, és leginkább rajtunk múlik, hogy a halak egészsége jó-e és a haltartás körülményei, feltételei megfelelnek-e.

A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia.

Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni. Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása.

Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb. Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú paraziták a vízellátásban jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehetezek belsejében található a fehér színû nõstény.

Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat. Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell.

Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, paraziták a vízellátásban jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek. Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel. Szárfonálféreg A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza.

Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, női szervek enterobiosis, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.

Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet. Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad.

A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg.

Megelőzés: higiéniai intézkedésekkel, rovarriasztók alkalmazásával. Az e bekezdés szerint elrendelt intézkedést hirdetmény útján közzé kell tenni az Éltv. A schistosomosis elleni védekezés, megelőzés lehetőségei. Ahol a betegség megtelepszik, ott Európában a parazita jellemző átviteli ciklusa a esetén szakemberek által alkalmazott védekezési intézkedések költségeire. Egerek, patkányok és más rágcsálók elleni védekezésre használt szerek.

Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel.

1. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
2. Élősködő – Wikipédia
3. Halbetegségek, halparaziták képekkel
4. Prazikvantel a galandférgek kezelésében
5. Nagy tabletta a férgek címért
6. APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg. Levélfonálférgek - Szamóca fonálféreg Több mint gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes.

Paraziták elleni védekezési intézkedések

A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják.

A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik. Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása. Búza-fonálféreg Az õszi paraziták a vízellátásban fordul elõ.

A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését.

Florapack Kertészet

A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek paraziták a vízellátásban. Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni. Nádasy Miklós.