Bevezetés a protisztológiába

Kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban

kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban giardia zentel

Több cm, akár 1m Mycetozoa plazmódiuma A legkisebb egysejtű az eukarióta sejt méretének lehetséges határát feszegeti: az ban felfedezett 0,8 µm méretű Ostreococcus tauri egy fotoszintetizáló tengeri egysejtű Prasinophytae, zöld alga csoport, Archaeplastidaamelynél a sejtszervecskék redukciója figyelhető meg.

Nincs ostora, csak egy plasztisza és egy mitokondriuma van, endomembrán rendszere is redukált, a citoplazma térfogata is nagyon csekély. Ma már számos pikoeukariótáról tudunk, mind az autotróf, mind a heterotróf egysejtűek között.

Life Cycle of the Malarial Parasite

Az autotrófok a Prasinophytae és a Haptophyta csoportokban jellemzőek, míg a heterotrófoknál a paletta szélesebb: a Bicosoecea, egyes Alveolata-k, galléros-ostorosok és Acantharia-k. A 2—20 µm közötti méretű egysejtűek a nano-tartományba tartoznak.

Parazita anidab

Az utóbbi három évtizedben az édesvízi és tengeri plankton anyag- és energiaforgalmának megértése céljából a legtöbbet vizsgált protiszta csoport a nanoflagelláták, amelyek autotróf, mixotróf vagy heterotróf egysejtűek. Közülük a heterotróf nanoflagelláták HNF és a csillós egysejtűek ebbe a mérettartományba tartozó frakciója a pikofitoplankton és a baktériumok legfontosabb fogyasztói, ezáltal közvetve kulcsszerepük van az oldott és finomszemcséjű szerves anyagoknak DOM — dissolved organic matter, POM — particulate organic matter az anyagforgalomba történő visszajuttatásában.

A DOM-ot érdemleges mennyiségben csak a baktériumok képesek felvenni, a protiszták jelentősége e téren még nem tisztázódott. A heterotróf nanoflagellátáknak HNF a baktérium fogyasztás révén központi szerepe van az oldott és finom partikulált szerves anyagoknak DOM, POM az anyagforgalomba történő visszajuttatásában A nano-tartományba tartozó protisztákat a mikro-mérettartományba 20— µm tartozó protiszták nagyobb csillósok, dinoflagelláták stb.

Tartalomjegyzék

Ahhoz, hogy az autotróf piko- és nanoszervezetek által termelt szerves anyag, valamint a baktériumokban levő szerves anyag lehető legnagyobb hatékonysággal eljusson a tápláléklánc csúcsára pl. A baktériumok mennyiségét lényegében a heterotróf nanoflagelláták szabályozzák. Különböző méretű egysejtűek a 6—10 μm tartomány: Acanthamoeba sp. Univerzális és speciális sejtorganellumok Ebben a fejezetben a sejtalkotók rövid, leíró jellegű bemutatása következik.

A működés csak azoknál az organellumoknál kerül szóba, amik nem kerülnek elő az életműködések bemutatásánál.

Lásd úszóhólyag. Ilyen például a vázizmok többségének működtetése akaratlagos mozgásokkor, a szándékos viselkedések esetében. A belső zsigeri izmok, mirigyek, sőt, sok esetben a vázizmok akaratlan reakciói automatikusan bekövetkeznek, ha az szükséges. Ilyen nem szándékos reakciók például a mirigyek váladéktermelése, a szívverés, a bél perisztaltikája, a szembogár pupilla kitágulása vagy összeszűkülése, de akár a szemöldök felrántása meglepődéskor vagy az arckifejezés megváltozása örömben vagy szomorúságban. Az akaratlan vagy automatikus testi reakciókat zömmel a vegetatív idegrendszer irányítja és szabályozza, a mirigyek meg a simaizmok és a szívizomzat hajtják végre; ezek működése akarattal nem vagy alig befolyásolható kis mértékű szándékos befolyásolás azonban lehetséges, mert a vegetatív idegrendszer is tanítható valamelyest.

A sejthártya A sejtet a környezetétől a sejthártya választja el, amely a protisztáknál is az eukarióta sejtre általánosan érvényes tulajdonságok szerint épül fel. A körülbelül 10 nm vastagságú lipidkettősréteg alkotta egységmembrán unitmembrane fő tömegét foszfolipidek és koleszterin alkotják, de glikolipideket is tartalmaz.

Fonálférgek

A sejthártya lipidkomponenseinek aránya meghatározza, mennyire rendezett, merev vagy folyékony a membrán. A sejthártya mechanikai tulajdonságai az életműködések során például az aktív-inaktív állapot közti fiziológiai változások alkalmával változnak meg. A sejthártya olykor több rétegben is megfigyelhető: például egyes járólábacskás csillósoknál pl.

kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban féreg tajszo jelentese

Stylonychia és harangosállatkáknál Tintinnida fajok a csillót veszi körül karéjszerűen akár tíz további egységmembrán-réteg, az ú. Az egységmembrán alatt a csúcsszerves spórásoknál, valamint a dinoflagellátáknál és csillósoknál többé-kevésbé lapított membránzsákokból álló réteg húzódik végig.

havi férgek kezelik

E három csoportnál a sejthártya alatti membránok a filogenetikai rokonsággal összefüggésben létrejött apomorf tulajdonságok. A sejtmembrán membránfehérjéket és kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban is tartalmaz.

A membránfehérjék között a transzportfehérjék az aktív és passzív transzport folyamatok lebonyolítását végzik, az eukariótáknál általánosan jellemző karrier típusú és csatorna- fehérjék lehetnek. A csatorna-fehérjék közé tartoznak a sejthártya transzmembrán fehérjéinek egyik csoportját képező vízcsatorna-fehérjék akvaporin Benga Ezeken keresztül jut be víz a citoplazmába.

Paraziták méretei

A víz bejutása az egysejtűbe számos különböző életfolyamat során meghatározó tényező, ezért a különféle protiszta akvaporinok szerepének tisztázása intenzíven fejlődő kutatási terület. A Dictyostelium amőba tanulmányozása során az akvaporin egy másik feladatára is fény derült: a Kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban akvaporinnak a spóraképzésben és a kitokozódásban kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban jelentőséget.

Eddig is ismert volt, hogy a be- és kitokozódás során vízvesztés majd vízfelvétel történik. Most már bizonyos, hogy ennek menetéhez a WacA akvaporin nélkülözhetetlen.

kalcium tárolás és működés az apicomplexan parazitákban

Egy másik akvaporin, az AQPA pedig a már a Dictyostelium spóraállapota során hozzájárul a nyugalmi állapot fenntartásához azáltal, hogy szabályozza a víz beáramlását, azaz igen alacsony szinten tartja azt. A parazita egysejtűek között a csúcsszerves spórásoknál és a kinetoplasztosoknál vizsgáltak akvaporinokat.

Hozzájuk hasonló feladatot töltenek be az akvagliceroporinok.

gabonák fonálférgek

Az Apicomplexa-nál a Toxoplasma gondii és a Plasmodium fajok esetében egyetlen akvagliceroporin gént találtak, míg a kinetoplasztosoknál egy fajban akár öt is volt. Az akvagliceroporinok feladata a parazita ozmotikus stresszel szembeni védelme, amelyre főként a vesén való áthaladáskor, vagy a humán és a rovargazda közti átmenet során van szükség. Ezek a sejtek a membránlipidek bioszintéziséhez a glicerint is az akvagliceroporinon keresztül veszi fel.

A Leishmania donovani amasztigóta és promasztigóta alakjaiban a flagelláris zseb területén és az ostor axonéma membránjában mutatták ki az akvagliceroporint LmAQP1.