Gyurusférgek keringesi rendszere. Férgek törzsei
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.
Navigációs menü
A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden gyurusférgek keringesi rendszere eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer.
Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. Szívóférgek vagy Mételyek osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott.
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk.
Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A gyurusférgek keringesi rendszere vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel.
Férgek törzsei
Teste ízekre tagolódik. Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba. Gyurusférgek keringesi rendszere pl. Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál.
Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.
Elakadtál? Ők segítenek!
Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le.
Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú. Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy gyurusférgek keringesi rendszere szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik. A test felszínén, a kültakaróngyűrűszerű egységek követik egymást, és a belső szervek egy része is szelvényes elrendeződésű: a kiválasztószervek és az idegrendszer ilyen tagolódást mutat. A földigilisztatestének minden gyűrűje megfelel egy szelvénynek.
Az élősködők a növényeket károsítják pl. Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek.
Fajai: pl. Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Gyűrűsférgek törzse Típusállat a közönséges földigiliszta.
A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel. A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő. A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel.
A hámrétegben érzéksejtek és féreg a gyerek szekleteben találhatók.
Gyűrűsférgek
A feji végén lévő különleges érzéksejtek még gyurusférgek keringesi rendszere fényt is érzékelik. A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót.
Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás. A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet.
A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél.
Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező szöveti sejtekben. Gyurusférgek keringesi rendszere és hasi véredénye van. Vére vörös színű a hemoglobin miatt. Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek.
Kiválasztószervei a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer. A dúcok és gyurusférgek keringesi rendszere úgynevezett hasdúcláncot alkotnak. Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös. A földigiliszta rendkívül hasznos állat.
Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is. Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található egy-egy izmos nyúlvány, csonkláb. Piócák vagy Nadályok osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek. Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik.
A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk.
Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa kitinfogak. Mirigyváladéka véralvadásgátlót hirudin tartalmaz.