I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Férgek forrásai, Account Options

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy férgek forrásai fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével férgek forrásai.

Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban. Amíg férgek forrásai ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők férgek forrásai a szabadonélőktől származtak le; a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be.

Teljes szövegű keresés Férgek Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a származástani kapcsolatok alapján rendszerező állattanban már nem szerepel. Mivel azonban könyvünk célja férgek forrásai legfontosabb és leginkább szembetűnő hazai állataink bemutatása, mindenekelőtt azokat az állatokat ismertetjük, amelyekkel az ember mindennapi életében vagy a természetet járva leggyakrabban találkozik. Gyakori hazai örvényférgek a tejfehér és a gyászos planária A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak. Mivel szervezetük nemcsak egyszerű, hanem igen sok esetben az élősködő életmóddal összefüggő másodlagos egyszerűsödéseket is mutat, ezért férgek forrásai viszonyaik, törzsfejlődési kapcsolataik eléggé homályosak.

Erre utal egyebek közt az a körülmény is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt ismerünk, mely fejlődése során átmenetileg következetesen szabadon él. A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán vastagsági átmérőjüknek férgek forrásai százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig férgek forrásai.

férgek forrásai

Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő cuticulá-ból és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú.

A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában férgek forrásai egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú. Az oldalmezők majciszta parazitá középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet.

Ennek az izomzatnak segítségével csak kígyózó mozgást végezhet a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud. Testüknek mellső végén van a szájnyílás, melyet vagy ú.

helmint tisztítószerek

A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, számos fajnál azonban a szájnyílás és a nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fel.

Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek mint állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak.

Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is. Testüket vastag kutikula fedi, amely alatt ún. A hipodermisz sokszögletű sejtek egyetlen rétegéből áll. Alatta van a bőrizomtömlőamely csak hosszanti izmokat tartalmaz.

Egyik-másik csoportnál a nyelőcső a bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva. A test végén vagy közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a cuticulával bélelt végbél a külvilágra nyílik.

férgek forrásai

Rendszerint férgek forrásai nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva található a központi idegrendszer, az ú. Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán a középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok férgek forrásai férgek forrásai.

Bélférgesség

Míg előrefelé ugyancsak az ideggyűrűből kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik. Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test felületén nagyobb számban is találhatók elszórva.

férgek forrásai

Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; egyes fajokban különleges mirigyes szervek végzik a kiválasztást, másoknál e célra ugyancsak a test egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a külvilágra nyíló csatornarendszer szolgál. A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak.

A hímek csíraszerve a rhachisból kiinduló, csőszerű képlet, melynek vezetéke férgek forrásai végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú.

Bélférgesség A bélférgességről röviden Általánosságban elmondható, hogy a férgek kétféle állapotban lehetnek jelen az emberi szervezetben. Egyrészt kifejlett formában, másrészt pete vagy lárva alakjában, amikor az ember köztes gazdája más gazdaszervezet — tipikusan állatok — bélférgének. Hazánkban egyébként bélférgesség alatt a többsejtű élőlények, lapos vagy hengeres férgek parazita módjára való jelenlétét nevezzük bélférgességnek. A bélférgesség előfordulása A bélférgek előfordulása a világ azon részein gyakori, amelyek férgek forrásai, a higiéniás körülmények rosszak.

A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek; a petefészekből kiinduló petevezető végeredményben a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található. A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való férgek forrásai tekintetében is.

Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi férgek férgek forrásai is ürülnek ki a külvilágra.

  • A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
  • Belső élősködők: férgek Belső élősködők: férgek Egy egészséges kutyának jó a tartása, éber, kíváncsi és érdeklődik a környezete iránt.
  • Ancylostomiasis, horogféreg-fertőzés.
  • Да, такое возможно, - ответил Орел.
  • Húrférgek – Wikipédia
  • Fajta helminták kezelése

Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük. Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni.

Belső élősködők: férgek

Ilyen fonálférgek pl. Számos fonálféreg-faj magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel. Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük.

férgek forrásai

férgek forrásai Ebben az esetben a magzati fejlődés esetleg már a méhen belül, vagy pedig a méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a féregalakú, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait.

Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése.

féreggyógyszer túladagolása

Végül vannak olyan fonálférgek is, amelyek méhében az embryonális férgek forrásai minden szakaszát feltüntető peték, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak. Bél-Trichinella Trichinella spiralis Owen hím és nőstény.