Csipeszes hermafrodit vagy sem.

Csipeszes hermafrodit vagy sem Ház e-mail: muut muut. Sokra amúgy sem viszi, ha így halad. Két piszkafa, a kandalló elé támasztva, vagy terpesztve, majd átvetve egymáson, a szavak hevében, és felpattanva, mihelyt harsan az induló, érces szóval: Kafka Takarodója.

Mert mindez már még sincs, sál se a nyakán átvetve, járkálván a parkban mint a Kastély hívatlan vendége. Nárcisznak a tenyerében a kert nem egy zege, zuga.

Nem mintha valaha már megfordult volna csak egyszer csipeszes hermafrodit vagy sem, szó sincs róla, sokkal inkább a kert került egykor, a véletlen folytán, a keze ügyébe. Akár egy kártyalap, vízből merített, s melyet valami pincében nyomtak. Az ég csak a játékban kaphat szerepet rajta.

Nárcisz lába tehát a kezében végre, gyomra émelyeg kicsit az alvatlanságtól, de sebaj, a víz majd azt is rendbe hozza.

Nyugton kezdd, mondja, szemét a vizen járatva, mert utál sietni, mint barátja vagy Kafka, elkapkodni, amit úgyis megkap, ha akarja, ha sem. Ereszkedjen csak, úgy, mintha gondolatban már ott bent a tóban lebegne a súlya. És túl az első csapásokon, karja mintegy vízszintesen lógva, mint egy takarón, a múlt század derekán, odahaza.

És felhajtva a takarót, ott lapul ma is még alatta az alvó kutya. A fal tövében árnyék, ellépek mellette. Már semmi sem számít, minden szétterül. Csendből építkező: egy állat teste. Egy Can Bél paraziták bőrkiütés autista feljegyzései, I.

A középpont: egy virág bibéje. Merre mész? Még egy lépés, és még egy lépés — földdarabok talpamon. Át a patakon. Álmos vagyok. Egy lépcsőn megyek lefelé. Megbotlom egy korsóban. Víz ömlik szét belőle. A korsó cserepeit illesztgetem össze. Időtlen időkig.

CSIPESZES FIFA 18! ⚽️😂

A víz még mindig csillog a kövek között. Még egy lépés. Még egy — megbotlok. Ásóm gyökérbe ütközik, a fehér sebet nézem a kéreg alatt. Vonatok zakatolnak bennem. Párhuzamos síneken. A hold mozdulatlan az égen. Kutya vagy farkas? Félek vagy nem félek? Ezt a követ leemelem a terasz párkányáról. Koccan, megkarcolja a csempét. Hideg vizet iszom.

Fekete föld egy virág tövénél.

by Műút folyóirat - Issuu

Ujjaim közt morzsolom. Nem ismerem ezt a virágot. A nevét sem tudom. Valamire vágytam. Sok neve volt. Most már neve sincs.

A vécén ültem gyerekkoromban és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam. És ennél is tovább. Ma már csak arra tudok gondolni, hogy valamikor gyermekkoromban a vécén ültem és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam. Az idő visszagörbült, ide belém. Most már írok.

Majdnem saját szavaimmal. A mi lakásunk is beomlott. Most itt ülünk Posselték lakásában. Felettünk a lakások maradványai. Így most egy hatalmas szoba az egész. Frau Posselt lánya megmentené gyermekkorunk lépcsőjét. A nagy fakorlátokat.

1. Csipesz és korbács (s/m, vibrátor szextörténet)
2. Milyen paraziták élnek az emberi bélkezelésben
4. Trichocephalosis panaszok

Zöld burjánzik a romok oldalában. Konzervdobozok mindenütt. Egy G. Elveszejtem ételeinket, mondja. Pedig csak egy sarokban ülök és szükségemet végzem. Vállalom a felújítás költségeit, a többiek csodálkoznak bőkezűségemen. Pedig hogy örülök: csipeszes hermafrodit vagy sem lesz, mint az arany, és fényleni fog.

Még G. Antik szépség lesz belőle.

Reggelre elfelejtem Posselték nevét. Folyton Pollock jut az eszembe. Ablakomból az Aranyszarv-öbölre látok. Szeptember Félelem, hogy hátulról támad rám az élet. Aggódom: vajon saját medremben folyok-e? Csipeszes hermafrodit vagy sem a fal: megszűnt a közös álom. Talán ez a legnehezebb. A legeslegnehezebb. Annak idején is az volt, de volt előtte egy lépcsőfok, csipeszes hermafrodit vagy sem úgy tűnt, mindenkire vonatkozik.

Tömeglét, ez a mai kor. Az új egyenruha: öltöny, nyakkendő. Európa: elszabadult bikacsorda, a széttiport emberek még álmodnak, amikor jószerencséjük lélegzethez juttatja őket, végre beállhatnak a közös látomásba: öltönyös, nyakkendős látomás, kezükben diplomatatáska.

Még kritizálni is lehetetlenség: a tömegvágy kritikája középszerű lehet csak. Tehát egyfelől bornírtság, másfelől demagógia. A csapda megint megfogant. A pesszimizmus: régi beidegződés.

Az optimizmus: új divathullám. Az utóbbi jobban megfelel egy fogyasztói társadalom igényeinek. Az AIDS kommunikációs betegség.

Annyira hasonlít erre a korra, hogy hajlamos vagyok rendszerimmanensnek tartani. Az ezredvég az első AIDS-beteggel kezdődött el.

Véletlen erotikus történetek

Feljegyzés egy papírlapon: nem az első álom — tollal írom —, hol vagyok, alatta zárójelben: presszó. Nem emlékszem, mikor írhattam, csak pár napja lehetett, de fogalmam sincs, mire is vonatkozhat. Most egy idegen ember feljegyzéseként olvasom. Mire gondolhatott vajon? Valami rémlik, az írás ismerős, féreg szakember szavakat magam is gyakran használom, de az egész, a gondolatmenet vagy történettöredék kihullott az agyamból, most hol van vajon?

Annál az idegennél. Tompa érzés nyomta a mellemet, egy kiszakadt, ismeretlen világ, úgy tűnt, sok minden ekörül forog, életem magyarázata itt meglelhető, titok, kommunikálhatatlan, közöm van hozzá, de mégsincs. Akadály és elkötelezettség. Ismeretlen, nem létező, de mégis jelenlevő.

Semmi sem derült ki, mert a lehető leggyszerűbb történt csak meg: nagynéném, unokatestvéreim, nagymamám van. És van egy város. Még egy a földön. Ezt tudhattam volna előre is. A lehető legegyszerűbb történet ért véget.

Cipzárját ő maga húzta le, most itt áll előttem, anorákját némán széttárva: Hát akkor tessék! A műszálas pulóver alatt csipeszes hermafrodit vagy sem lágy mellét. Este van. Hűvös szél fúj.

• A bika szalagféreg egy laposféreg
• Férgek, hogyan kell látni
• Csipesz és korbács avagy hogyan mondja el ugyanazt a Gazdaa RabnőAmikor belépek, és elindulok a karosszékemhez, akkor jössz be a fürdőből.
• Когда Николь и Бенджи возвратились в комнату, в ней уже оказалось сложное медицинское оборудование.

Az iskola kapujából fény szűrődik. Egyesek most jönnek csak ki, iskolatáskákat lóbálva indulnak el a Lenin körút irányába. A sarkon, a Táncsics könyvesbolt mögül csikorogva bukkan elő a hatos villamos.

Alultápláltságot jelent.

Sötétben állunk, a telefonfülke mögött. Hátam mögött az Almási tér fehér neonlámpái. Iskolatáskám a falnak támasztva. Ágnes szemben áll velem, szemébe nézek, lágy emlőjét fogom, Ágnes szembenéz velem, barna szeméből kristálytiszta, gömbölyű könnycsepp gördül ki. Feltűnik, hogy valóban gyöngyszemhez hasonlít.

Hogyhogy nem köszöntem meg? Rohantam, előre, mindig rohantam. Egy fa tövéhez feküdtem. A ház fölöttem. Ablakom nyitva volt. A függöny lassan mozgott. Autók suhantak el a Bajza utcán. Számban egy megkezdett évtized. Különös íze volt. Nagyon különös. Irtózatos és csökönyös fájdalomtól próbáltam így megszabadulni. És ettől az íztől. Ettől a furcsa íztől. Ugyanaz a hely, ugyanaz a fa.

Felülről látom. Üvegvágóval karcolom ezt az üveget.

Erotikus történet

Törik, megkönnyebbülök. Különös álmot látok. Az álom végén veszedelemből menekülve meghalok. Boldog vagyok, hogy megszabadultam. Különös a halál, nyugtalanító és mégis otthonos.

Így nézett ki a leszbikus királynő - Terasz | Femina

Induló vonat mellett sietni. Éjjel üdítőt inni pályaudvaron. Hirtelen kelő melegtől bódulni. A barbárság szörnyű.