A nyaki platyhelminthes általános jellemzői

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

A zsákállatoknak nincsen kiválasztószerve, a fejgerinchúros lándzsahalaké pedig nem mutat rokonságot a gerincesek veséjével. A gerincesek húgy-ivar szervrendszere apparatus urogenitalis A geincesek vese- és ivarmirigyének telepei az őscsigolyanyél gononephrotom területén alakulnak ki. A két szervrendszer vezetékeinek kezdeményei szomszédos szervtelepek, így fejlődésük során kapcsolatba kerül het nek az őscsigolyanyél szervkezdeményeivel.

Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék. A test ízeinek számavagy akár a nyaki platyhelminthes általános jellemzői ezer is lehet.

Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát. Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből.

A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű.

Galandférgek

Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.

Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek.

A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún.

A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok. Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut.

Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát.

Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp.

Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.

Navigációs menü

A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak.

Nyaki gerinc sorozat - 2. rész - karzsibbadádunamaraton.huért?

A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Az utóbbi faj petéje a nyaki platyhelminthes általános jellemzői képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.

Látták: Átírás 1 3. Gyakorlat Valódi szövetes állatok tagozata Subregnum Metazoa Laposférgek törzse Phylum Platyhelminthes Hát-hasi irányban lapított testű lények. Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek. Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki.

Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.

Pikkelyes hüllők Squamata rendje

Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.

Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I.

Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.

LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:

Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T.

Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.