Férgek kromoszómái az emberekben
Tartalom
Az XX-X0 nem-meghatározás a nőstények két X kromoszómát XX hordoznak a hímek egy X kromoszómát X0-lal jelöljük, ahol 0 jelöli a másik ivari kromoszóma hiányát hordoznak Ivarsejt képződésekor a nőstényekben minden petesejtbe kerül egy X kromoszóma, a hímekben pedig a spermiumok egyik felébe kerül X, a másik felébe nem.
Vagyis az ivari kromoszómák tekintetében a petesejtek egyfélék, a spermiumok kétfélék. Ennek megfelelően a nőstények a homogamétás egyforma gamétájúférgek kromoszómái az emberekben hímek pedig a heterogamétás kétféle gamétájú nem.
Az utódok nemét a hímivarsejt szabja meg. Ez a rendszer jellemző sok rovarfajra.
Milyen veszélyt jelentenek a bélférgek ránk, emberekre és kedvenceinkre (zoonózis)?
Itt említjük meg, hogy a fereg video genetikai-fejlődésbiológiai modellszervezet, a laboratóriumi fonalféreg Caenorhabditis elegans hermafrodita egyedei XX ivari kromoszómával rendelkeznek, így az egy egyedben termelődő hím és női ivarsejtek is egy X kromoszómát tartalmaznak.
Hím egyedek a természetes populációban ritkán, de előfordulnak, melyek X0 ivari kromoszómákkal rendelkeznek A ritka előfordulás oka az, hogy az XX kromoszómák hiba folytán nem szegregálnak, aminek következtében XX és 0 ivarsejtek jönnek létre; Ez utóbbiak egy normál, X kromoszómával rendelkező ivarsejttel fuzionálva hozzák létre az X0 hím egyedeket. Az XX-XY nem-meghatározás a nőstények XX nemi kromoszómákkal rendelkeznek homogamétás: a petesejtek mindegyike X kromoszómát hordoz a hímek XY nemi kromoszómákkal rendelkeznek heterogamétás: a spermiumok fele X, másik fele Y kromoszómát hordoz Az utód nemét a spermium szabja meg.
Ez a rendszer jellemző az emlősökre az emberre isaz egyik fontos genetikai modellszervezetre, a muslicára Drosophila melanogaster férgek kromoszómái az emberekben, továbbá a kétlaki növényekre például Fehér mécsvirág, Melandrium album.
Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg...
Az X és A giardiasis kezelése a legjobb kromoszómák citológiailag jól megkülönböztethetők: az Y kromoszóma jóval kisebb az X-nél.
Mindkét kromoszóma tartalmaz homológ hasonló és nem-homológ differeciális, megkülönböztető részeket. A nem-homológ szakaszok férgek kromoszómái az emberekben géneket hordoznak,amelyeknek nincs megfelelője a másik nemi kromoszómán. A nem-homológ szakaszokra eső gének hemizigóta pár nélküli férgek kromoszómái az emberekben vannak a hímekben. Az X és Y kromoszóma a homológ szakaszaik mentén képesek párosodni a meiózis I. Tehát annak köszönhetően, hogy az X férgek kromoszómái az emberekben az Y heteromorf kromoszómák mendeli módon szegregálódnak az ivarsejt képzés során, az X és Y kromoszómát hordozó spermiumok fele-fele arányban jönnek létre.
Ez a rendszer jellemzi a madarak, lepkék, ezen kívül a hüllők, kétéltűek, halak egy részének ivari meghatározottságát.
Sütik használata
Az ivari kromoszómák szerepe emberben a nem meghatározásban Az emberre az XX-XY ivari kromoszómás nem-meghatározás jellemző. Hogy pontosabban megértsük az ivari kromoszómák szerepét a nemek kialakításában, tekintsünk át néhány rendellenességet, melyek az ivari kromoszómákkal kapcsolatosak. A Turner-szindrómás személyek X0 ivari kromoszómákkal rendelkeznek. A nőkre jellemző nemi sajátosságokat mutatnak, de általában sterilek. További jellemzőik: alacsony növésűek, vaskosak, hajuk a homlokukba nő, gyakran bőrredő húzódik a nyakuk mindkét oldalán, szellemi képességeik általában normálisak.
Ez az ivari kromoszómarendellenesség nem jár súlyos abnormális állapottal, de a szellemi visszamaradottság gyakoribb, mint az XX nők között.
Általában magas, karcsú alkatú, fertilis nők. Női másodlagos nemi jellegeket mutatnak, általában magasak, arcszőrzetük ritka, intelligenciájuk normális. A fentiek alapján emberben az ivari kromoszómák szerepéről az alábbi megállapításokat tehetjük: Az X kromoszóma nélkülözhetetlen géneket hordoz mindkét nem számára. Az X kromoszóma teljes hiánya emberben az élettel összeegyeztethetetlen. Egyetlen Y kromoszóma elegendő a férfiasság kialakulásához, még akkor is, ha több X kromoszómával együtt fordul elő lsd.
A férfi nemi jellegeket meghatározó géneket az Y kromoszóma hordozza. Az Y kromoszóma hiánya női jelleget eredményez. Mindkét nemi kromoszóma fontos termékenységi géneket hordoz. A nők termékenységéhez két Férgek kromoszómái az emberekben kromoszóma szükséges. A férfiak termékenységéhez szükséges és elégséges egy Y kromoszóma.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.
Az X kromoszóma hordoz olyan géneket, melyekből kettőnél több káros hatású mindkét nemben. Előfordulnak Y kromoszóma nélküli, két X kromoszómát hordozó férfiak. Ezekben a férfiakban az Y kromoszóma egy kis darabja beékelődött az X kromoszómába.
A férfi jelleghez nem szükséges tehát a teljes Y kromoszóma, annak elég egy kis darabja. Ez a gén a főkapcsoló. A SRY hatására a gonádkezdemény herévé fejlődik. A here az androgén hormont, a tesztoszteront és a Müller-féle gátló faktort termeli.
- dunamaraton.hu - Milyen veszélyt jelentenek a bélférgek ránk, emberekre és kedvenceinkre (zoonózis)?
- Általános genetika | Digitális Tankönyvtár
- Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Planaria szócikkbe.
- A Magyarországon előforduló féregfertőzések
A tesztoszteron jelenlétében a férfi jellegek kifejlődnek, a Müller-féle gátló anyag hatására a női szaporító vezeték visszafejlődik. A SRY hiányában a gonádkezdeményből petefészek lesz, és női jellegek alakulnak ki. Az X kromoszóma inaktiváció Az XX egyedekben az X kromoszómához kötött gének dózisa kétszerese az XY illetve az X0 egyedekéhez képest, mely dóziskülönbség kompenzálódik.
A dóziskompenzáció az élővilágban többféle mechanizmussal is megvalósulhat az ivari kromoszómákon lévő gének aktivitásának befolyásolásával. Emlősöknél a nőstényekben a kompenzáció az egyik X kromoszóma inaktiválásával valósul meg lásd még a génkifejeződés szabályozásáról szóló fejezetben.
Az inaktiválás a korai embrionális fejlődés alatt történik 2. Az inaktivált X heterokromatikus rögként látszik, amelyet Barr-testnek nevezünk a hímek sejtjeiben nincs Barr-test. Véletlenszerű, hogy egy adott embrionális sejtben a kettő közül melyik X kromoszóma inaktiválódik, és az erre vonatkozó információ a további sejtosztódások során az utódsejteknek átadódik. Ennek az lesz a következménye, hogy a nőivarú emlős egyedek testében férgek kromoszómái az emberekben összefüggő sejtcsoportokban ún.
A mozaicizmus az X-hez kötött gének heterozigóta genotípusa esetében a fenotípusban is megnyilvánulhat. Erre egy látványos példa a teknőctarka fenotípusú macska. Vörös-fekete foltos; sokszor fehér bundaszínű szektorok is előfordulnak a testen, de ennek hátterében egyéb ok áll. A cikk-cakk öröklésmenet Mendel borsókísérleteiben a reciprok keresztezések mindig azonos eredményt adtak. Az ivari kromoszómákhoz kapcsolt jellegek esetében a keresztezés irányától függően eltérő utódokat látunk.
Az utód nőstények egyik X kromoszómája az apától, a másik az anyától származik.
Humán genom
Nézzük meg egy pasziánsz elrendezés példán, hogyan alakul az utódok fenotípusa attól függően, hogy milyen volt a szülők genotípusa egy X kromoszómán horgasfeju galandféreg tünetei génben 2. A példában bemutatott X kromoszómális gén a white gén Drosophilá-ban.
A vad allél vad szemszínhez vezet téglavörös, vagy egyszerűbben mondva pirosa w allél pedig homozigóta nőstényekbenilletve hemizigóta hímekben formában fehér szemszín kialakulását okozza. Ebből következik, hogy a piros szemszín domináns. Ezt nevezzük cikk-cakk öröklésmenetnek.
Például így öröklődik az Abraxas araszoló lepke sötét-világos színe, vagy a házityúk kendermagos mintázata. Figyeljünk fel arra, hogy ebben a rendszerben a homogamétás nem a hím nem ZZitt tehát akkor látjuk a cikk-cakk öröklésmenetet, ha a hím szülő mutatja a recesszív jelleget. Ezek a hímek a heterogamétás ZW nőstény szalagféreg fejét kizárólagosan örökítik át a Z kromoszómát, és a rajta lévő recesszív allélt.
Törvényszerűség tehát az, hogy a cikk-cakk férgek kromoszómái az emberekben akkor tapasztalható, ha a homogamétás szülő recesszív homozigóta, és a heterogamétás szülő hordozza a domináns allélt. A kromoszómaelméletet bizonyító kísérlet Most már eleget tudunk ahhoz, hogy megismerjük azt a nagy jelentőségű munkát, melyet Thomas Hunt Morgan és egyik tanítványa, Calvin Bridges végzett, és mellyel kétséget kizáróan bizonyítást nyert a kromoszómaelmélet, azaz, hogy a gének a kromoszómák részei.
Itt tevékenykedett Bridges mellett Férgek kromoszómái az emberekben Sturtevant, aki a kapcsoltsági térképek szerkesztésében végzett úttörő munkát, valamint Herman J. Müller, aki az indukált mutagenezis területén alkotott nagyot. Morgan a kromoszómák öröklődésben játszott szerepének vizsgálatáért ban Nobel-díjat kapott.
Azt, hogy a géneket a kromoszómák hordozzák, korábban már más kutatók is sejtették. Egy logikus érvelés szerint a petesejtnek és a hímivarsejt kell tartalmazniuk a géneket, mivel ugyanolyan mértékben járulnak hozzá az utódok fenotípusának kialakításához.
Morfológiájuk arra enged következtetni, férgek kromoszómái az emberekben a géneknek a sejtmagban kell lenniük, mert ennek mérete hasonló a kétféle férgek kromoszómái az emberekben, egyébként viszont drámaian különbözik egymástól a két sejtféleség.
A sejtmagban férgek kromoszómái az emberekben a kromoszómák találhatók.
A bizonyításhoz konkrét kromoszómákhoz kötött konkrét gének generációkon történő nyomonkövetésére volt szükség. A Bridges által végzett kísérletekben az X-kromoszómához kapcsolt white gén töltötte be ezt a genetikai marker szerepet legalábbis erősen valószínűsíthető módon, melyet az alábbi kísérletsor igazolt is.
Hogyan magyarázható a szokatlan utódok megjelenése? A szokatlan nőstények olyan fenotípusúak fehér szeműekmint az anyjuk. Az sem lehetséges, hogy csak egy X kromoszómájuk X0 van, mivel akkor nemi jellegük nem női lenne ez a muslica ivarmeghatározási rendszerére jellemzőhanem hím.
Vagyis, mindkét X kromoszómájukat az anyjuktól kellett kapniuk.
Kromoszómák[ szerkesztés ] A humán genom 46 kromoszómából áll, melyeknek mindegyike több ezer gént és intergénikus szakaszt tartalmaz. Az intergénikus szakaszok tartalmazhatnak szabályozó szekvenciákat és hulladék DNS-t is.
Bridges úgy okoskodott, hogy az elsődleges szokatlan nőstények abban az esetben kaphatták mindkét X kromoszómájukat az anyjuktól, ha azok a meiózis során osztódási hiba miatt nem szegregáltak, és a petesejtbe egy helyett két X kromoszóma került. Ezt a jelenséget nem-szétválásnak, vagy nondiszjunkciónak nevezik. Ha a meiózis során az férgek kromoszómái az emberekben meiotikus termékbe két homológ kromoszóma jut itt XXakkor a másik termékbe egy sem kerül itt 0.
Az XXX és Y0 muslicák nem életképesek. Az XXY és az X0 genotípusúak életképesek.
Az XXY termékeny nőstény, az X0 steril hím. Ezek a megfigyelések a nondiszjunkció lehetőségét igazolták. A továbbiakban Bridges azt vizsgálta, hogyan viselkednek az elsődleges kivétel XXY nőstények az öröklésmenetben.
Az XXY nőstény négyféle ivarsejtet képezhet. Ezek a petesejtek a vad típusú hímek X és Y kromoszómát hordozó férgek kromoszómái az emberekben találkoznak. Punnett tábla segítségével megjósolhatjuk a lehetséges utódok genotípusát, nemét, életképességét és szemszínét. A keresztezés utódai között, a cikk-cakk öröklésmenetnek megfelelően, megjelentek a várt piros szemű nőstények és fehér szemű hímek.
Mindkét nemű másodlagos szokatlan utódok fertilisnek bizonyultak. Az utódok megfeleltek a Punnett táblából jósolt kimeneteleknek. Mindez igazolja, hogy az elsődleges kivételes utódok nondiszjunkcióval jöttek létre. Bridges megvizsgálta a másodlagos szokatlan utódok kromoszómáit, és azt találta, hogy azok sejtjeiben valóban XXY és XY kromoszómák vannak. További citológiai vizsgálatok is alátámasztották az elmélet helyességét. A genetikai és a citológiai vizsgálatok eredményei tehát összhangban voltak egymással, és együttesen bizonyították, hogy a white gén az X kromoszómán van.
A felfedezés jelentősége abban áll, hogy ha a gének a kromoszómákon vannak, akkor a kromoszómákat alkotó anyagok egyike DNS vagy fehérjék a gének anyaga. A témát a DNS mint örökítő anyag tárgyalásakor folytatjuk.